Földhő

A földben tárolt hő a felszín közelében alacsonyabb hőmérsékleten áll rendelkezésre, mélyebben pedig magasabb hőmérsékleten. Nagyobb mélységből nyerhetjük a termálvizet.

Magyarország földtani adottságai jobbak az átlagosnál, emiatt több földből nyert hőt tudnánk hasznosítani más országoknál. Sajnos a termálvizeinkből csak nagyon kevés energiát nyerünk.

A felszínhez közeli rétegekből hőszivattyú segítségével lehet hőenergiát előállítani. A hőnyeréshez alkalmazhatunk talaj-kollektort, vagy talajszondát, illetve talajvizet.

A kollektort a felszín alatt kb. 2-2,5 m mélységben kell telepíteni, mert itt már viszonylag állandó a talaj hőmérséklete.

Talaj-kollektorral 10-40 W/m² hőenergiát nyerhetünk, a föld összetételétől, minőségétől, talajvízszint magasságától függően.

A talajszonda nem vízszintesen kerül leterítésre, hanem függőlegesen. Ehhez le kell fúrni a földbe 50-150 m mélységig, s ide kell lejuttatni a csővezetéket.

Ha pl. a furat 100 m mély, akkor 200 m csövet tudunk a furatba tenni. Egy méter cső 20-80 W energiát tud kinyerni. Ha a talaj szerkezete 50 W/m energianyerésre alkalmas, akkor a 200 m csövön át megnyerhető energia 10 kW.

Amennyiben ennél több igény van, akkor több furatot kell készíteni.

A leggazdaságosabb energianyerés vízből lehetséges. Erre a legjobb a talajvíz hasznosítása.

Itt csak arra kell vigyázni, hogy a nyerő- és a nyelő kút egymástól távol legyen (legalább 15 m). Arra is oda kell figyelni, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a nyerőkútnál nagyobb nyelőkút szükséges (akár több kút is lehetséges). A kinyerhető hőmennyiség a talajvíz hozamától és hőmérsékletétől függ. Ha a kút vízhozama 10 l/perc, akkor az 600 litert jelent óránkét, s ha a víz hőmérséklete 8˚C, akkor 5˚C-nál többet nem hűthetünk rajta, s ilyenkor a kinyerhető energia kb. 10 kW (a hatásfokot is figyelembe véve). Nem szabad elfelejteni, hogy a talajból nyert hő esetében hatósági engedélyre van szükség.