Szélenergia

Korábban a szélenergiát közvetlenül malom működtetésre használták, melynek segítségével készítettek lisztet a szemes terményből.


 
A levegő mozgását is felhasználhatjuk energiatermelésre. Ehhez meg kell keresni azokat a területeket, ahol viszonylag állandó a légmozgás. Elkészítették Magyarország széltérképét, melyből látni, hogy hol milyen erősségű a szél
 
Nem lehet túl nagy arányban telepíteni a berendezéseket, mert működésük a mindenkori széljárástól és annak erősségétől függenek. Csak olyan mennyiségben telepíthető, amennyi nem okoz gondot egy esetleges szélkimaradásnál a villamos energiaellátásban. Szakértők szerint a 20% körüli szélerőmű által termelt villamos energia még elfogadható.
 
A szélenergia felhasználható villamosenergia-termelésre (ezeket a berendezéseket nevezzük szélturbinának, szélgenerátornak vagy szélerőműnek) és mozgási energia előállítására is. Utóbbi az ún. szélerőgép, amelynek klasszikus formája a szélmalom. A szélerőgépeket napjainkban is leginkább a mezőgazdaságban használják vízszivattyúzásra, öntözésre, vagy pl. halastavak levegőztetésére.
Magyarország európai viszonylatban mérsékelten szeles terület, az átlagos földfelszíni szélsebesség 3-5 m/s körül mozog. Az ország nyugati felében, főleg a Pozsony melletti hegyek által formált ún. „dévényi szélkapuban”, vagy nagy vízfelületek közelében alakulnak ki jelentős szelek, melyek elérik, vagy meghaladják a szélenergia gazdaságos hasznosításához szükséges 6 m/s-os sebességet.
Azonban így is jelentősnek tekinthető a szélenergiában rejlő potenciál. A szél „ereje” a tengerszint feletti magasság növekedésével köbösen növekszik, ráadásul intenzitása is stabilabb. Így tehát különböző potenciálokkal számolhatunk, attól függően, hogy milyen magasságban mérjük a szelet. Az OMSZ ábráján a ma már átlagos toronymagasságnak számító 100 méteres magasságra számolt potenciált láthatjuk.

Szélturbina

A szélturbinával nyert villamos energia termelési elve viszonylag egyszerű, a mozgó légtömegek megmozgatják a lapátokat (ún. rotorokat), így forgási energiát nyerünk, amit generátorok alakítanak árammá. A szélturbinákat ma általában ipari méretekben, nagy csoportokban építik egymás mellé a szélfarmokon. Ezek a villamosenergia-hálózatba táplálják a keletkezett, és a k középfeszültségűvé transzformált áramot. Viszonylag ritkábbak Magyarországon a kis, háztáji turbinák. Ezeknek különösen olyan környezetben lehet nagy hasznuk, ahol nincs hálózati villamosenergia-szolgáltatás, hiszen ilyenkor olcsóbb lehet egy kis szélturbina felállítása, mint a hálózatra való csatlakozás (pl. tanyák esetében). Ezek a turbinák a termelt villamos energiát akkumulátorok segítségével tárolják.

 

Az itthoni, viszonylag alacsony szélsebességek miatt különösen fontosak a szakszerű szélmérések, és olyan berendezéseket kell alkalmazni, amelyek a helyi viszonyoknak megfelelnek. A gazdaságossági számításokhoz minimum egy éves szélmérési eredményeket használnak.

Az ún. off-shore szélerőműveket a tengerre telepítik. A magasabb és állandóbb szélsebességek révén ezek energiahozama mintegy 40%-kal magasabb a szárazföldi szélturbinákénál, azonban a telepítésük drágább az extrém építési körülmények, és a hálózati csatlakozás kiépítésének magasabb költségei miatt.

A szélturbinák teljesítménye az utóbbi évtizedekben rohamosan nőtt, így ma már a néhány 10 kW és 5-6 MW között mozog az egyes típusok teljesítménye, a rotor átmérője pedig 40-120 m-ig változhat. A gyakorlatban a hatásfokuk 10 és 30% között változik.

A kis „házi” turbinák teljesítménye általában nem haladja meg az 1 kW-ot, és rotorátmérőjük sem több 0,5-3m-nél.

Szélerőgép

Az általában sűrűlapátozású rotorral ellátott szélerőgépek kiválóan használhatók vízkiemelésre. Ezekből Magyarországon kevesebbet látni, hiszen itthon inkább gémeskutakat használtak ugyanerre a célra. Működési elve szerint a szél által megforgatott rotor vízszintes tengelyének forgását egy átalakító segítségével függőleges mozgássá alakítják, mely így már alkalmas szivattyúzásra. Az így nyert vizet általában öntözésre, állatok itatására, kommunális vízellátásra használják. A viszonylag folyamatos működtetés érdekében a szélerőgépeket úgy alakítják ki, hogy már alacsony szélsebesség (2 m/s) esetén is üzemeljenek.

Vissza a főoldalra

Az oldalnak eddig 24903 látogatója volt.