Sokan felkapják a fejüket, a fa megújuló energiaforrás? Igen, a légkör széndioxidjával táplálkozik, elégetésekor ezt "adja" vissza, marad utána egy kis hamu. A fa elégetése nagyjából 70 - 75%-os hatásfokkal történik, nem úgy a faelgázosító kazánokban, itt 90% körüli hatásfokról beszélünk. A faelgázosítás régóta ismert technológia, autókat is hajtottak fagázzal. A faelgázosító kazánok jó és kényelmes működtetése érdekében puffer-tartályt alkalmazunk.

A fában lévő maradék nedvesség szárítása, elgázosítása (pirolízis) és a könnyen éghető alkotórészek előégetése hagyományos módon a tüzelőanyag-aknában történik. A tüzelőanyag eközben a parázsággyal a rostély helyett egy különleges nyílás felett fekszik. Ezen a nyíláson keresztül levegő hozzáadásával ég lefelé az égés során keletkező gáz. Ez a főégés, aminek a hőmérséklete elérheti az 1100°C-ot. A kékes színű lefelé mutató lángnyelv a gáz égésére hasonlít. Az égéstér kerámiából készül a magas hőmérséklet elviselése céljából. A „generátoros” változatban a beáramló levegő mennyisége jól adagolható a ventilátor segítségével, így az égés folyamata jobban szabályozott.

Következésképpen az égés minősége annyira jó, hogy csak csekély hamu keletkezik, szennyező anyag is csak igen kis mértékben, tehát kijelenthetjük, hogy a faelgázosító kazán működése környezetbarát. A keletkező hamu is természetes eredetű, ezért nem szennyezi a környezetet.

A kazánok nagymértékben különböznek az átlagos szilárd tüzelésű kazánoktól Az égési folyamat az úgynevezett gázosítás elvén működik. A gázosítási eljárás a szerves és szervetlen anyagok zárt kamrában történő hőbomlásán alapul, amely a befúvóventillátor által létrehozott elsődleges levegő kismértékű túlnyomásánál megy végbe. A kazán belső terében egy gázosító kamra található, ahol a tüzelőanyag szárítása és gázosítása történik. A keletkező gázok összekeverednek az előfűtött szekunder levegővel és ezek alkotják az égési gázok elegyét a második fázisban. A gázok elégetése a kazán égésterében megy végbe és a harmadik fázisban az égéstermék a hőcserélő csövön keresztül távozik a kéménybe

Faelgázosító kazán

A hagyományos fűtésnél az égéstermék egy jó része hasznosulatlanul a kéményen át távozik. A fagázosító kazán újszerű égetési elvének köszönhetően a magasabb hőmérsékleten éghető gázt is elégeti. Az összegyűlt hamut általában hetente kell eltávolítani az égéstérből.

Pellet kazán:

Jó hatásfokkal, jól vezérelhető, közel gázkomfortot biztosító megoldás. A pellet őrölt fa nagy nyomással történő összepréselésével keletkezett tüzelőanyag, ami leginkább a nyúltápra hasonlít

Pellet kandalló:

pellet kandalló sokkal több, mint egy tiszta hőforrás. Légfűtéses és központi fűtésre köthető változatban gazdaságos, -vízteres változatában melegvíz előállítására is alkalmas- és környezetbarát fűtést biztosít a gázkazán kényelmével, a modern, ízléses kandallók formavilágával. A pellet kandalló környezetbarát fűtőanyagot hasznosít, amely az égés során nem bocsát ki a környezetre ártalmas gázokat. Nagy előnye a kiváló szabályozhatóságában rejlik, mely kimagaslóan magas, 95% feletti hatásfokkal társul. 40kg-os tárolójából 70-80 órán keresztül folyamatosan biztosítja az épület szabályozott fűtését.

Fapellet

Gyakorlatilag bármilyen szilárd biomassza pelletálható, természetesen különböző tüzeléstechnikai jellemzőkkel bíró végeredményt produkálva. A pelletek két lényeges csoportja a fapellet és az agripellet. Az előbbi tiszta fahulladékból, esetleg aprított fából (kéreg nélküli, tiszta, föld és homokmaradványok nélküli), utóbbi kis mértékben mezőgazdasági hulladékokból, javarészt évelő lágyszárú növények aprítékából (pl. energiafű) készül. Fontos, hogy kellően magas hőmérsékletet érjenek el a préselés során, ezáltal a lignin kötőanyag folyékonnyá váljon és így "újraformálja" a rostokat. Ez határozza meg a pellet szilárdságát, ami a tüzelőanyag legfontosabb ismérve, hiszen befolyásolja a sűrűségét és a törmelék illetve por arányát. Minimális mennyiségű törmelék a fűtés üzembiztonságát növeli, nagy mennyiségben már akadályozza csigával történő szállítást. A minél nagyobb sűrűség (>1,12 kg/dm³) pedig a gazdaságos égetést segíti elő. A pellet víztartalma 5‑10%, amely igen előnyös a faapríték illetve a hasábfa 20‑40%-os értékéhez képest. A képződött termék jól kezelhető, csomagolható.

A pellet néhány fontos tulajdonságát az alábbi táblázat tartalmazza. Érdemes megjegyezni, hogy az agripellet hamuja nem számít veszélyes hulladéknak, talajerő utánpótlási célra közvetlenül felhasználható.

Mivel kis szemcsenagyságú, adagolható motorok és egyéb mechanikus megoldások segítségével, sőt akár több köbméteres tárolókból is ellátható a kazán. A pelletkazán és a tárolója a precíz kialakítása miatt nem lehet olcsó.

A pelletfűtés alig hét éve tört be német földre (Ausztriában már korábban polgárjogot nyert), ám viharos gyorsasággal terjed. Míg 1999-ben a németországi berendezések száma az ezret sem érte el, mára már mintegy 50 ezer üzemel. A népszerűség titka nem utolsósorban az árban rejlik: a fahulladék jóval olcsóbb, mint a fűtőolaj. (Németországban kevésbé terjedt el a gázfűtés, mint nálunk, ezért ott az alternatív fűtőanyagok árait a fűtőolajhoz mérik.) Azonos fűtőérték mellett - két kilogramm farúd égéshője megfelel egy liter fűtőolajénak - a fajlagos ár csupán a fele az olajénak. Igaz, a kisebb gyártási darabszám miatt a pelletkazán ma még jóval drágább, mint olaj- vagy gázfűtésű vetélytársai. Ezt azonban némileg ellensúlyozza, hogy a német állam és a tartományok anyagilag támogatják a faüzemű kazánok vásárlását és üzembe helyezését. Az ok a berendezés kiemelten környezetbarát, mivel fűtőanyaga, a fa elégésekor csak azt a szén-dioxid-mennyiséget bocsátja ki, amelyet élő korában megkötött.

Az egyhektárnyi területen termő fűtőanyaggal folyamatosan ellátható egy kisebb kb. 60 kW-tal kifűthető társasház is.

A pellettüzelésű kazán nem olcsó mulatság, ráadásul a fűtőanyag tárolásáról is gondoskodni kell. Ez utóbbi a kisebb gond, hiszen fóliazsákokban is rendelhető, így a hótól nem lesz nedves, és elég naponta egy zsákkal lecipelni a kazánházba, feltölteni a napi tárolótartályt, a többit az automatika végzi. (Hamuzni csak ritkán kell.) Az igazi természetesen a fedett tároló, mégpedig a kazán mellett. Onnan egy automata (gégecsőben forgó csiga) hordja a pelletet a kazánba, és a tulajdonos valóban a gáz komfortját élvezheti. (Leszámítva, hogy a fűtőanyagot meg kell rendelni, és fogadni a tartályautót, amely csövön át feltölti a tüzelőanyag-tárolót.) A kazánokban egy másik csiga viszi a pelletet az égőfejhez. A fűtőanyagot ellenálláshuzal gyújtja be, majd az izzó pelletből ventilátor fújta levegő csinál lángot. Ez egyúttal a szabályozás alapja is: a befújt levegővel növelhető-csökkenthető a kazán teljesítménye.

Biobrikett:

A brikettálási folyamat lényege az adott anyag térfogatának csökkentése (vagyis a sűrűségének növelése), ezáltal kedvezőbb fizikai tulajdonságokat kapunk (könnyebben tárolható, mozgatható, kezelhető a brikettált anyag). Az eljárás végeredménye a brikett, általában 5-10 cm átmérőjű, 10-40 cm hosszú henger vagy hasáb. Ömlesztve, illetve 10-15-20 kg-os zsákos kiszerelésekben kapható brikettálóüzemekben, tüzépeken, építőanyag-áruházakban.

Mit lehet brikettálni?

Elsősorban fát, faaprítékot, fűrészport, szalmát, energiafüvet, kukoricaszárat, repceszárat, napraforgóhéjat, tönkölypelyvát, nádat, földimogyoróhéjat, illetve egyéb mezőgazdasági hulladékokat is.

A jó minőségű brikett-alapanyagnak két fontos tulajdonsága van: megfelelő nedvességtartalom és aprítékméret. Az ideális nedvességtartalom 10-14% közötti, ez a megfelelő tárolás mellett elérhető. Az alapanyag ezután kerülhet a présbe. A csigás rendszerű, fűtött préshüvelyes berendezések magas nyomás és a préshüvely fűtésének hatására az apríték felmelegszik, a felszabaduló lignin pedig „összeragasztja” a brikettet, egyéb adalékanyag hozzáadása nem szükséges.

A biomasszából így előállított biobrikett eltüzelhető minden fa-, szén- és vegyestüzelésű kazában, kandallóban, cserépkályhában.